Képzeld, a szakácskönyvemben egy teljes fejezet szól a karamellről…és ez nem véletlen, mert amellett, hogy imádom a karamell minden formáját, ez a néhány hozzávalós kis darab, a csodák számtalan lehetőségét nyitja meg a számunkra.
Először is, had mondjam el, hogy a karamellnek nem kell, hogy beleragadjon a fogadba, és ha jól készíted el, nem is fog. Lágy, és krémes, és a sótól lesz majd igazán ellenállhatatlan
Ehhezpedig csupán csupán 3 hozzávalóra van szükséged:
– cukorra
– habtejszínre
– vajra
– jahh, és persze sóra 😉
Igen, látom az amerikai recepteket, ahol 6 féle cukor, meg glukózszirup, de iszonyat mennyiségű vaj, mert majd ezektől nyúlós, meg karamelles, meg bárakármi…
Ahamm…oké 🤪
Bevallom még senki nem tudott meggyőző érvet hozni, hogy miért kell a tejszín mellé még egy szakajtó vaj is. Engem pl kifejezetten zavar, hogy a sok vajtól iszonyat zsíros a végeredmény. Picit szoktam beletenni, leginkább az állaga miatt.
A kukoricaszirup pedig kb arra jó, hogy megakadályozza a cukorkristályosodást. Nna, erre kb akkor van szükség, ha vacak minőségű cukrot használsz, ami nem olvad.
Bocs, még akkor jöhet jól, ha pl 1 kg cukrot használsz egyszerre
De lássuk is egyenként:
- Először is a cukor: Tudnod kell, hogy nem minden cukor alkalmas a karamellkészítésre. Pl a mostanában a Lidl-ben kapható szlovák cukor totál kuka, mert nem olvad el. Nem viccelek, konkrétan NEM OLVAD – agyrém. Amivel eddig mindig, minden rendben volt, az a Koronás kristálycukor (nem reklám, ez vált be)
- Tudom, hogy nehéz ellenállni, de ne kevergesd az olvadó cukrot, mert gumók keletkeznek benne, amik nagyon nehezen olvadnak fel újra. Használj nagyobb alapterületű edényt, és ha feltétlenül szükségesnek ítéled, csak óvatosan mozgasd meg benne a cukrot.
- Mindig várd meg, hogy a cukor teljesen elolvadjon, mielőtt hozzáadod a tejszínt. Különben szemcsés, „ikrás” lesz, nem selymesen lágy és krémes.
- Ha azt szeretnéd, hogy a karamelled ne csak cukor ízű legyen, akkor ne finomkodj a cukor „pirításánál”: legyen sötét borostyán (nem égett), nem mézszínű, meg hasonlók…Akkor lesz igazi mély, karamell íze, ha a cukrot tisztességesen karamellizálod. Nem a barnacukortól, mint amit nemrég olvastam valahol… 😛 (pláne, ha barnacukorként a barnára festett kristálycukrot teszi bele…hagyjuk is…)
- A habtejszínt, (vagy a tejet) melegítsd fel, mielőtt a forró cukorhoz adod. Soha ne a hűtőből közvetlenül használd. Egyrészt a felcsapó gőz elemi erejű, másrészt a hideg tejszín nagyon összekapja a forró cukrot és sokkal nehezebb visszaolvasztani
- Ha nagyobb mennyiségű cukrot készítsz, adj hozzá egy kevés vizet, így jobban kontrollálhatod az olvadást, és elkerülöd azt, hogy a teteje még kristályos, az alja pedig már ég
- Soha, egy pillanatra se hagyd magára! Egy másodperc alatt képes arra, hogy kifusson, és kb ugyanazzal a lendülettel ég rá a mindenre IS. Ha azt látod, hogy hirtelen nagyon elindul felfelé a felhabzott cucc, akkor azonnal vedd le kisebb lángra, vagy kapd le gyorsan a tűzhelyről, és nem lesz gond.
- Az állagot úgy tudod a legkönnyebben ellenőrizni, hogy egy pohárba hideg vizet öntesz, belecseppentesz egy csepp karamellt. Ha megdermed, mire leér a pohár aljára, már jó lesz. Mehet a kisebb, sütőpapírral bélelt tepsibe, vagy valamilyen más, szögletes formába, és 2-3 órára a hűtőbe, hogy megdermedjen.
- A legkönnyebben egy vékony pengéjű, vajjal bekent késsel tudod darabolni, lehetőleg a hűtőből kivéve. Mivel nagyon lágy, mindenképpen csomagold egyenként, mert különben összeragad.
- Ízesítheted fahéjjal, kakaóval, készítheted kókusztejjel (picit más lesz az íze), és persze kihagyhatod belőle a sót, ha inkább a hagyományos változatot kedveled.
- Hűtőben tárolva 1 hónapig a világon semmi baja nem lesz. Szobahőmérsékleten pár napnál tovább nem hagynám
Minél gyakorlottabb vagy, annál gyorsabban megy majd az egész, annál bátrabban, magasabb hőfokon készíted majd, és annál gyorsabban elkészülsz majd vele.
Ha neadj’isten a karamelled dermedés után túl lágy, vagy túl kemény, – no para. Kanalazd, vagy törd vissza a serpenyőbe – ha nagyon lágy forralj rajta mégegyet, ha nagyon kemény, öntsd fel egy kevés tejszínnel, forrald fel, amíg minden egynemű nem lesz, és már mehet is vissza a tálba.
Csomagold egyenként, vagy készíts belőle cuki spirálokat…és úgy csomagold be 😉
Ha pedig további karamell vagy karamelles recepteket szeretnél:
– Lágy sós karamell
– Omlós tejkaramella
– Karamell likőr
– Karamelles-fahéjas francia pirítós
– Sóskaramella torta
– Karamelles-körtés csiga
– Karamelles csillagok
– Almáspite pálcikák sóskaramell szósszal
– +1 kakukktojás 🙂 (Datolya)karamelles pite
Lágy sós karamell
elkészítés: kb 20 perc
adag: háát, nem túl bőséges… 😛
Hozzávalók:
150 g cukor
150 ml habtejszín (minimum 30%)
20 vaj
Nagy csipet só
- A cukrot tedd lábosba vagy serpenyőbe, és alacsony lángon olvaszd fel. Ne kevergesd, inkább a serpenyőt mozgasd, hogy ne képződjenek cukor csomók, amik aztán nagyon nehezen olvadnak fel újra.
Ha már sötét borostyán színűre karamellizálódott a cukor, óvatosan, fokozatosan, vékony sugárban öntsd hozzá a tejszínt. Közepes lángon, folyamatosan kevergetve sűrítsd be a karamellt addig, amíg a spatulával lassan keverve, már nem folyik vissza azonnal a keverék. - Sózd meg, keverd hozzá a vajat is. Ha egyneműre keverted, borítsd sütőpapírral bélelt formába, és tedd a hűtőbe 2-3 órára.
- Sózd meg a tetejét, darabold fel falatnyi kockákra, és csomagold selyem vagy sütőpapírba







