Karamelles-körtés csiga

Mikor kb két héttel ezelőtt a nyár hirtelen őszbe csavarodott, elkapott a “most akarok valami nagyon fahéjasat” érzés.

Volt itthon néhány szem vajkörte, az az igazán zamatos és puha fajta, és némi karamell is maradt a hűtőben. Ha pedig már ősz, és nagyon fahéjas, akkor mi is lehetne kézenfekvőbb, mint egy illatos és puha, zamatos és lágy, gyümölcsös és ragacsos

…fahéjas csiga…

Nem tudom, te, hogy vagy vele, de számomra a fahéjas csiga a tömény, őszi kényeztetés. Persze tiszta cukor (pláne karamell) és vaj az egész, durván 5millió kalória per darab, de ahhh…kit érdekel, ha egyszer valami ennyire finom

Mint a legtöbb kelt tészta esetében -tapasztalatom szerint – itt is egy dolog, amit nagyon figyelembe kell venni: a sütési idő.

Mert tolhatsz bele akármennyi vajat, tojást, bárakármit, ha túlsütöd, akkor melegen hiába puha, ha kihűlt, már nagyon száraz és vacak lesz. Próbáld úgy ellenőrizni, hogy amikor a teteje már ropogós, de a tekervények között még lágy…nna, az lesz a te időd.

Az elkészítésre egyszerű, bár viszonylag lágy a tészta, így egyszerűbb géppel dagasztani.

Válassz hozzá érett, puha, és semmiképpen ne “köves” körtét. Így krémesre sül majd, és istenien elkeveredik a karamell szósszal

Nálam most egy vas serpenyőben sült, válassz hozzá olyan méretű formát, amibe úgy tudod elhelyezni a még nyers tésztát, hogy 2-2 cm távolság legyen közöttük, mert miután újra megkelt, ki fogja majd tölteni a rendelkezésre álló helyet. Én most viszonylag vastag szeleteket készítettem, így 8 darab lett belőle. Ne vágd nagyon vékonyra, mert ki fog folyni belőle a töltelék, és teljesen el fog lapolni…elég bénán fog kinézni.

Ha szereted, nyugodtan kenj pl egy kis juharszirupos mascarponekrémet a tetejére, de nekem nem hiányzott. Így is tiszta cukorsokk az egész, nem biztos, hogy érdemes még tovább tetézni 😀 Ráadásul a pirított mandulalapok annyira ropogósak a tetején, hogy kár elrontani.

Végül legkönnyebben, és legszebben fogselyemmel tudod felszeletelni (nem vicc, tényleg a legjobb módszer)

Nem egy villám desszert, amit csak összedobsz, nyilván a kelesztési időt ki kell várni, de megérni, mert végül elég komplex élményben lesz majd részed 😉

A karamell szósz most a lehető legegyszerűbben készült:

100g cukrot megolvasztottam, és halvány barnára karamellizáltam. Felöntöttem
200ml -előzőleg felmelegített – tejszínnel, és közepes lángon, folyamatosan kevergetve addig forraltam (vigyázz, könnyen kifut), amíg picit besűrűsödött. Nem nagyon, kb olyan meggy leves állaga legyen. Végül egy nagy csipet sóval ízesítettem.