Sóskaramella torta

0
720

Néhány évvel ezelőtt…na jó, most, hogy így utána számolok, több mint 10 éve, hogy itt, a közeli piacon volt egy cukrászda. Abban az időben lényegesen kevesebbet sütöttem és főztem (kb alig :)), és volt egy házi krémes névre hallgató darabjuk, amiért teljesen meg voltunk veszve Férjjel. Ez annyiban különbözött a hagyományos krémestől, hogy nem volt benne a sárga, főzött krém, hanem mindkét réteg valami elképesztően könnyű, és laza, tejszínes krém volt.
Aztán egyszercsak a cukrászda bezárt, amit nagyon sajnáltunk, – bár valószínűleg jobban jártunk vele – mi pedig azóta is keressük azt a krémes változatot.
Egyszer ugyan találtunk hasonlót, egy dinnyési cukrászdában, de szerencsére ritkán utazunk 60 km-t egy szelet sütiért.

De, hogy ennek mi köze ehhez a karamellkrémes tortához?

Mert ez a torta már nagyon, de nagyon a közelébe jár annak. Viszont, mivel néhány éve a teljes érdektelenségből hirtelen teljesen rákattant a sós karamellre, így természetesen karamelles változatban készült neki.

…ja igen, ez lemaradt: ez volt Férj szülinapi tortája 😀

karamell torta

Ez tulajdonképpen a klasszikus, orosz Napóleon torta, vagyis inkább ennek egy módozata, csak a főzött krém helyett tejszínes változattal töltöttem meg. Illetve ha kellőképpen elszánt vagy, készíthetsz hozzá házi leveles tésztát, bevallom én kész, bolti változatot használtam.Így végül életem egyik legegyszerűbb tortája lett.

Puha, levelestészta rétegek között könnyű krém, körben ropogós mogyoróval. Háát, egy szelet biztos nem elég belőle 😛

A karamell elkészítéséhez használj olyan edényt, aminek nagyobb az átmérője, de a fala is relatív magas. Vagyis ne serpenyőt.
Ez talán szájbarágósan hangzik, de én szívtam vele eleget, hátha ezt megspórolhatom neked.
Szóval azért ilyen edényt, mert ez elég nagy mennyiségű cukor, ami egy kisebb átmérőjű lábosban nem olvad egyenletesen. Vagyis az alja már megbarnult, a teteje pedig még kristályos.
Viszont ha nagyon elkezded kevergetni, akkor tök csomós lesz, összeáll, és kb sehogy, vagy csak nagyon nehezen tudod újra felolvasztani. 
A tejszínt melegen, és lassan, vékony sugárban, fokozatosan öntsd a forró cukorhoz, így nem kövül majd a lábos aljára.

A növényi tejszín alapvetően nekem is a hátam közepére sem kell kategória, de Karolina barátnőmtől tanultam, hogy a növényi tejszín megköti az állati hab víztartalmát, így az nem esik majd össze. Ekkora mennyiségben nem majd érződik majd az íze.

A lapok kivágásához a 16cm-es tortaforma kivehető alját használtam, és ne lepődj meg, a sütés során teljesen felpufisodik majd, de óvatosan ki tudod nyomni belőle a levegőt. Az sem gond, ha kicsit megreped, a krém mindent IS elrejt majd

A maradék tésztát se dobd ki, szuper, mini, barackos falatok készülhetnek belőle.


Az oldalát pirított, és darált törökmogyoróval borítottam be, de a dió is nagyon jól megy hozzá. A tetejére pedig mogyis grillázs került: 3-4 evőkanál cukrot olvassz fel, és hagyd, hogy mézszínűre piruljon, add hozzá a mogyorót, forgasd össze, hogy a cukor mindenhol bevonja a szemeket. Simítsd sütőpapírra, és ha kihűlt, aprítóban zúzd össze.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét