Vagyis inkább egy sütés nélküli, ekler fánk ihlette süti.
Vagyis inkább egy sütés nélküli, ekler fánk ihlette süti. Az ekler fánk egy klasszikus francia cukrászkészítmény, amely különféle ízesítésű angolkrémmel töltött égetett tésztából készül és a teteje csokoládéval, vagy fondanttal van bevonva.
Ebben az esetben a könnyű, vaníliás krém, keksz rétegek közé került, amit végül selymes csoki tesz teljessé.
Bár a vanília krém alapvetően egy pudingos darab, én mégis azt javaslom, hogy ne kész, bolt pudingból készítsd. Persze egyszerűbb, és igen gyorsabb is, de hidd el a zacskós, porból készült puding, és a tojásból készült vaníliakrém között zongorázni lehet a különbséget. Köszönőviszonyban nincsenek egymással.
A házi krémben tojássárgája van, tej, cukor, és vanília. A zacskós pedig kukoricakeményítőből, és aromából áll. Szóval igen, ott kell állni felette bő fél órát, mert a tojásnak idő kell, hogy tegye a dolgát, és nem csak 5 perc összekeverni…de megéri.
Mert végül egy gazdag, lágy, selymes, fényes krém lesz a jutalmad, nem egy sűrű, „gumis” massza.
De most vissza is a sütihez. Gondolom már feltűnt, hogy szeretek sütni. De bármennyire is imádom a nyarat és a meleget, azért annyira nem vagyok lelkes, hogy a 35 fokban még egy kicsit a sütővel is befűtsek, tehát jönnek a sütés nélküli darabok, mint például ez az ekler szelet.
Az elkészítése végtelenül egyszerű, pláne ha már megvagy a krémmel. Egyszerűen pakold egymásra a keksz és krémrétegeket, tedd hűtőbe néhány órára, és már készen is vagy. Ezek a keksszel készült sütik nemcsak azért szuperek, mert nem kell őket sütni, hanem mert a vajas keksz pont olyan lesz – néhány óra pihi után – mintha piskótát készítettél volna a rétegek közé.
Jöhetnek is a szokásos tippek és trükkök 😉
– Bár a mindennapokban én is inkább az alacsony zsírtartalmú tejet választom (Dóri barátnőm rendszeresen furán is nézet rám, hogy 0,1-es tejjel ittam a kávét…jóó, azóta már nem), de ebben az esetben mindenképpen a nagyobb zsírtartalmút válaszd. Azzal lesz majd igazán gazdag a krém.
– Ha nagyon gyorsan szeretnél végezni, akkor ne gőz fölött főzd a krémet, hanem tedd lábosba, és mehet a tűzhelyre. Viszont nagyon figyelj: ne nagyon vastag falú lábost használj, és nagyon, de nagyon alacsony lángon, folyamatos kevergetés közben főzd, mert könnyen összeugrik, kicsapódik, és egy nagy halom undi, tejes tojásrántotta lesz a végeredmény. Én egyszer jártam így, és a szívem szakad meg, amiért ki kellett dobnom az egészet. Azóta inkább a hosszabb, de sokkal nyugisabb – gőz fölötti – utat választom, és még sosem volt vele problémám. Persze simán lehet, hogy csak én pancserkodtam el, de azért jó, ha szem előtt tartod ezt is.
– a vaníliás krémet takard le egy folpackkal úgy, hogy teljesen rásimítod a krém tetejére. Így nem bőrösödik majd meg. A csokissal ilyen gond nincs
Ekler szelet
Elkészítés: kb 30 perc
Adag: 4-6
Forma: 18×23-as tepsi
hozzávalók:
a vaníliás réteghez:
5 tojás sárgája
500ml tej (3,5%)
80-100g cukor
1/2 vaníliarúd vagy 2 tk vanília aroma
100ml habtejszín
a csokis réteghez:
50g étcsoki
50g tejcsoki
120ml tejszín
300g vajas keksz
Először a csokis réteget készítsd el – akár előző este: a tejszínt melegítsd fel, öntsd vele nyakon a kétféle csokit. Keverd selymesre, és tedd félre, hogy teljesen kihűljön.
A tejet melegítsd fel a vaníliával, és vékony sugárban, folyamatos kevergetés közben öntsd a cukorral enyhén felvert tojássárgájához. Mehet a gőzre, és szépen lassan sűrítsd be. Oké, tudom, hogy sokáig tart, és nagy a kísértés, de nem kell bele sem liszt, sem kukoricakeményítő, sem semmilyen más sűrítő anyag. Ha elég kitartó és türelmes vagy, szépen összeáll majd. Ezt is hagyd teljesen kihűlni, akár készülhet előző nap is a csokis krémmel együtt. Ha már hideg, forgasd hozzá a kemény habbá vert tejszínt.
Tegyél egy réteg kekszet a tál/tepsi aljába. Erre jöhet a krém harmada, majd keksz, krém, keksz krém, és végül még egy réteg keksz. A tetejére jöhet a csokikrém, és már mehet is a hűtőbe néhány órára. Egy késsel szurkáld meg a szélét: ha már puha a keksz, könnyen belemegy a kés hegye, szeletelhető is.
