A ropogós, kekszes változat után most egy pufis féle, nagyon könnyű, és nagyon puha változat
És mindjárt az elején had mondjam el, hogy a puha mézeskalács titka nem a rengeteg méz, vagy a vaj, vagy a bárakármi, hanem a jól megválasztott sütési hőfok, és pláne a sütési idő. Vagyis lehet neked bármilyen recepted is, ha túlsütöd, az bizony kemény lesz, ha a fejed tetejére állsz is…ha meg nem, akkor puha – ennyire egyszerű a képlet
De most lássuk is az én kedvencem 🙂
Éveken keresztül készült itthon a már említett roppanós változat, de mióta erre rátaláltam az Ékesmézes oldalán, azóta a család kívánságára felváltva készül a kétféle darab.
…mert az a helyzet, hogy egyszerűen tökéletes…most néztem, 2016 óta szerepelt a blogon, és azóta nem találtam finomabbat ennél, pedig tettem néhány próbát.
Könnyű, puha, ráadásul azonnal, nem csak ha már állt, szinte olyan mint a mézespuszedli. Csak finomabb… 😉
Jaaa…és simán készíts a tésztából nagyobb adagot, mert nyersen egy hétig gond nélkül eláll a hűtőben.
Az eredeti recepthez képest nálam kevesebb cukor, és egy icipicivel kevesebb mézeskalács fűszer került bele.
Tudom, hogy ilyenkor mindenki a gyors megoldásokra hajt, de szerintem a mézeskalácsot nem érdemes siettetni.
Ezt a tésztát pihentetni kell (mondjuk szerintem mindegyik finomabb, ha adsz neki időt, de ez csak az én véleményem), és igen, tudom, hogy soknak hangzik a 24 vagy akár 48 óra, de hidd el, megéri. A végeredmény kárpótol majd a várakozásért, és igazi pihe-puha puszedli lesz majd a jutalmad. És minél türelmesebb vagy (vagyis minél tovább áll a hűtőben) annál puhább a kisült mézes. Nálam 3 napot biztos, hogy dekkol a frigóban.
A meleg vaj és méz miatt ez egy ragacsos tészta lesz. Minden liszt másképp veszi fel a nedvességet, lehet, hogy te folyékonyabb mézet használsz – sok minden befolyásolhatja a tészta állagát ahhoz képest, amit én használok. De ne ess kétségbe, ez normális, fóliázd, vagy dobozold be, és mehet a hűtőbe. Ha másnap is nagyon nehezen kezelhető, egy kevés lisztet gyúrj bele, de tényleg csak annyit, amennyit muszáj. Csak laza, és gyors mozdulatokkal gyúrd át a tésztát lisztezett felületen, hogy minél kevésbé lágyuljon el a kezed melegétől.
A tetejét ritkán szoktam díszíteni, leginkább csak akkor, ha csemete kéri. Egyrészt azért, mert elég gyorsan fogy, és halál felesleges több időt tölteni a dekorálással, mint amennyi ideje van a tányéron, másrészt nem is igazán szeretjük a mézeskalács tetején a ropogós tojásréteget.
Ha mégis elég kalandvágyó vagy, és neked bizony csakis dekorálva jó, akkor a tetejét ne kend le, vagy csak egészen leheletvékonyan tojással, mert lepereg róla a tojáshab.
________
Mézeskalács
elkészítés: kb 2 óra
adag: kb 6 nagy tepsi (a formák méretétől függően)
sütési hőfok: 180’C
Hozzávalók:
500g liszt
3 tojás M méret
250g porcukor
100g méz
10g szódabikarbóna
60g olvasztott vaj
10-12g mézeskalács fűszerkeverék (vagy keverj otthon)
A kenéshez:
1 tojássárgája
1 ek tej
A legjobb, ha az egészet géppel kevered, mert elég sűrű tészta, úgyhogy nem kis meló 😉
Először verd fel enyhén a tojásokat, majd szitáld hozzá a szódabikarbónás lisztet és a porcukrot. Add hozzá a többi hozzávalót, és addig keverd (vagy gyúrd), míg sima, egynemű tésztát nem kapsz. Takard le fóliával, vagy tedd dobozba, és hagyd minimum egy éjszakát pihenni a hűtőben.
Sütés előtt alaposan gyúrd át, amíg simává, zsírfényűvé nem válik. Ettől lesz a kész mézeskalács szép sima. Nyújtsd ki (kb 5mm). Kicsit lisztezz alá (és fölé) hogy ne ragadjon le. Szaggasd ki a kívánt formára, tedd sütőpapíros tepsire, és kend le a tejes-tojásos keverékkel. Ettől lesz majd fényes, és barna a teteje.
Told 180’C-os, légkeveréses sütőbe, kb 5-7 percre (formától függően), vagy amíg a kívánt színt el nem éri. Tovább ne süsd, mert kiszárad. Néhány percet hagyd hűlni, mielőtt kiveszed a tepsiből.
