Szilárd meggyőződésem, hogy minden háziasszony életében van egy olyan korszak, amikor viharos viharos szerelembe esik a muffinnal, és hihetetlen mennyiségben és formában készíti azt. Ez nem is csoda, hiszen az egyik leghálásabb darab, faék egyszerű, gyakorlatilag elronthatatlan, és ha van egy jó recepted, a végletekig variálható. Aztán általában egy időre feledésbe merül – pláne, ha már a család is lázad, hogy már megint muffin? – de azért évről-évre, időről-időre mindig előkerül.
Nálunk sincs ez másképp, idejét sem tudom, mikor készítettem utoljára, de most megint volt itthon pár nyomi alma
eskü, már meg sem tudom számolni, hogy ezt a mondatot hányszor írtam le… 😀
a sütő is épp be volt kapcsolva…
Igazi piknik és kirándulós süti, és csemete sem sértődik meg, ha ezt találja az uzsi dobozban
A nagy muffin titok 😉
A jó muffinnak két titka van:
1; nem szabad túlkeverni a tésztát. Ez nem olyan, mint egy kelt tészta, hogy minél többet melózol vele, annál jobb lesz a végeredmény. A muffinnak pont elég, ha annyira összekevered, hogy már ne legyenek benne nagy lisztdarabok. Vagyis véletlenül se kézi robotgéppel keverd hozzá a lisztet, hanem fogj egy villát, és csak annyira forgasd össze, amennyire muszáj.
2; a másik, hogy ne süsd túl. Mikor a tésztát kiveszed a sütőből, még olyan, mintha nem sült volna át, pedig de. Vagyis még benne van a hevület 😉 Ha tovább sütöd, rommá szárítod, és bár frissen ez kevésbé lesz zavaró, de másnapra már tök gáz lesz.
Ha erre a két dologra figyelsz, elégedett leszel a végeredménnyel.
Még két dolog:
– ha laposabb muffint szeretnél, akkor alacsonyabb hőfokon készítsd – hosszabb ideig, ha magasabbat, vagyis azt a naagy, bucis tetejűt, akkor nyugodtan menj fel 200’C-ra, és süsd kb 15 percet.
– az extra ropogós felső rétegért szórd meg a tészta tetejét 2-3 csipet cukorral, ami istenien rásül majd a sütőben 😉
Végül pedig, variáld a belekerülő gyümölcsöt kedved, szezon és aszerint, hogy épp mi van otthon 🙂
Almás-diós muffin
Elkészítés: kb 30 perc
Adag: 12 darab
Hozzávalók:
300g liszt
150g cukor
3 tojás
1,5 tk sütőpor
½ tk szódabikarbóna
1 tk fahéj
csipet só
120ml vaj
120ml tej
2 nagyobb alma
50g dió / közepesre darabolva
a tetejére:
1 ek dió / apróra vágva
2-3 ek cukor
A lisztet szitáld tálba, keverd hozzá a sütőport és a szódabikarbónát a fahéjat és a sót. Tedd félre
A almát reszeld le a nagylyukú reszelőn, és mehet az is félre, a liszt mellé. A tojást verd habosra a cukorral, kifehéredésig, majd mehet hozzá az szobahőmérsékletű vaj és a tej. Ezt még keverd simára a géppel, majd fogj egy villát, keverd bele az almát és a diót.
Végül szórd bele a lisztes keveréket is. Viszont ezt már tényleg csak forgasd bele. Csak addig keverd, amíg a liszt eltűnik a nedves hozzávalók tengerében.
A muffin formát béleld ki papír kapszlival, és oszd el a tésztát a 12 formába. A tetejét szórd meg apróra vágott dióval, és 1-2 csipet kristálycukorral. 180 fokos, légkeveréses sütőben 18-20 perc alatt süsd készre.
Ha papír nélkül sütöd, akkor a (szilikon)formában hagyd kihűlni, ha nem , akkor szedd rácsra, 15 percet várj, és már eheted is. Csak vigyázz, meg ne égesd a szád 😉