Húsvét – de miért a nyúl hozza a tojást??

0
180

Gyerekkoromban húsvétra mindig csokit kaptunk, de az egyik évben egy rollert hozott a nyuszi. Utána évekig volt szállóige a családban, hogy az a szerencsétlen nyuszi milyen nehezen tojhatta meg azt a rollert… Mit mondhatnék, nálunk a “defekt” családilag öröklődik 😀

Szóval ez az egész húsvét-nyúl-tojás sztori elég szürreális, és gondolom nem csak nekem. Úgyhogy ezt találtam a témában:

“A nyúl már az ókorban is a termékenység szimbóluma volt, hiszen sok utódot hozott világra, sőt a tavasz, a megújulás megérkezését is neki tulajdonították. A nyúl éjszakai állat, így a Holddal is kapcsolatba hozható, amelynek ciklusairól azt tartják, hogy befolyásolják a termékenységet. Az indiaiak pedig a Hold foltjaiban egy nyulat látnak, és a Hold egyik neve Indiában Sasin, vagyis Nyulas.

A nyúlnak és a tojásnak nincs közvetlen kapcsolódása a húsvéthoz és a feltámadáshoz, csak a tavasz megérkezését, a természet újjászületését jelképezi.

Vallásos szövegekben nincs is szó nyúlról és színes tojásokról. A húsvéti nyuszi eredetét többféleképpen is magyarázzák, mint ahogy a nyuszi és a tojás összefüggésének is többféle verziója ismeretes.



A kereszténység előtti időkben a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnapon Ostrát, a tavasz és a megújulás istennőjét ünnepelték. Ostra nevéből származik a húsvét angol (easter) és német (Oster) elnevezés. Ostrát mindig tavaszi virágokkal a kezében, tojásokkal és nyuszikkal ábrázolták. A legenda szerint Ostrának volt egy színes tojásokat tojó madara, amit tavasz ünnepén nyuszivá változtatott és a színes tojásokat Ostra a gyerekeknek adta. Ugyanennek a legendának egy másik változata szerint Ostra egy sebzett galambot változtatott nyuszivá, így mentette meg az életét, a hálás nyuszi pedig feldíszített tojásokkal köszönte ezt meg. Ez a tojást tojó nyuszi egyik magyarázata.

Az ősi Egyiptomban úgy tartották, hogy a mennyországot a főnixmadár irányítja, ami nyúl képében született újjá. Nyúl alakjában is megtartotta azonban tojást tojó képességét.

A szász ősöktől fennmaradt legenda szerint Ostra, a tavasz istennője egy megfagyott kismadarat élesztett fel, de nyuszi alakban. Az angolszász nyelvterületen ennek emlékére festenek tojásokat és ajánlják fel Ostra istennőnek.

Ismeretes azonban még egy germán legenda, mely szerint a nyúl magára haragította az alvilág istennőjét, aki nagy fülű, nevetséges, négylábú állattá változtatta, ez magyarázza, hogy a húsvéti nyúl ugrál, mint egy madár és tojást tojik.

A nyulat, mint jelképet először a XII-XIII. századi Németországban kapcsolták össze a húsvéttal. Az első írásos emlék a húsvéti nyusziról a XVI. századból való. Az első húsvéti nyusziról szóló történet 1680-ban jelent meg, mely szerint a húsvéti nyúl színes tojásokat tojt, és húsvét reggelén fészkekbe rejtette a kertekben. Németországban már a XVI. században hagyománya volt a húsvéti fészek készítésének, melybe húsvét reggelén a nyúl tojást és ajándékokat tojik. A házinyúl őse az üregi nyúl, ami nem fészket rak, hanem üreget bélel ki utódai számára. Az a szokás, hogy a húsvéti nyúl fészket rak, onnan ered, hogy az emberek megfigyelték, ahogy a mezei nyúl fészket épít a kisnyulak számára.

Az Amerikai Egyesült Államokban a német bevándorlók már az 1700-as években elterjesztették a szokást, miszerint a húsvéti nyuszi, az „Osterhase” számára a gyerekeknek fészket kell építeniük, hogy oda tehesse a tojásokat, a cukorkát és kisebb ajándékokat.” forrás

A nyelvészek szerint a húsvéti nyuszi egy véletlen félreértés következtében jutott tojásosztogató szerepéhez. A húsvéti nyúl a 16. századi Németországban vált a keresztény ünnepkör részévé. Egyes német területeken a gyöngytyúkot és tojásait ajándékozták egymásnak az emberek húsvétkor. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, rövidebben Hasel. A nyúl németül pedig Hase. A két szót összekeverték, így egy idő után már nem a gyöngytyúk tojta a tojásokat, hanem a nyúl.

Egy régi mese története szerint pedig a tojást a tyúk vitte volna, de megfájdult a lába, ezért a nyuszi segítségét kérte a kézbesítésében. A nyuszi olyan jól végezte el a feladatot, hogy a jövőben a tyúk mindig a őt kérte meg a tojások kihordásában.


És egy kis fricska a “a Halloween nem magyar ünnep, minek ünnepeljük” hozzáálláshoz is 😉

Magyarországon a húsvéti nyúl alakja a 20. század második felétől vált fokozatosan általánossá. Először vélhetően városi közegben honosodott meg és csak lassan épült be a falvak hagyományai közé, ahogy erre Szendrey Zsigmondnak és Ákosnak, a magyar népszokások kiváló kutatóinak 1940-es keltezésű megjegyzése utal: „Bocsássuk előre, hogy a húsvéti nyúl idegen majmolás, a kirakatok kísérleteznek vele a városokban, a nép azonban éppúgy nem fogadja el, mint a húsvéti csibét sem.”  forrás

Tehát, ha legközelebb értetlenül állsz az egész jelenség előtt, jusson eszedbe, hogy számtalan magyarázat, hagyomány és hiedelem létezik, nincs más dolgod, mint kiválasztani a számodra legjobban tetszőt 😀

Nálunk egyelőre a megfáradt tyúk, és a jól dolgozó nyuszi esete az aktuális sztori 😉

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét