…giga bubikkal, és még dagasztanod sem kell 😉
Jól hangzik, igaz?
Mostanában viharos szerelembe estem a kovászos kenyérrel, ami szerintem a kenyerek királynője. Rajongásom továbbra is töretlen, de sajnos kénytelen vagyok elismerni, főleg magamnak, hogy nem mindig jön össze, hogy hétköznap is süssek…
…sőt, néha hétvégén sem, mert azért csak ott kell lenni legalább a közelében
Úgyhogy jutott eszembe a klasszikus, dagasztás nélküli kenyér, tudod, amiben extra kevés az élesztő, cserébe baromi sokáig kel. Minimum 12 órát. Nnna, ha már felmerült, gyorsan be is kevertem egyet este 10-kor…mikor máskor… de erre tényleg nem kell, csak két perc, és egy fakanál. Mert „sajnos” nálunk ettől is nehezített a pálya, nyolckor Mini már ágyban, vagyis nem szívesen zörgök a konyhában, pláne nem a dagasztógéppel. Igen, tudom, lehetne ezt kézzel is, de őszintén…aki ezt kézzel kidagasztja, az számomra a csodanő kategória, felnézek rá, de én kössz, de kössz nem 😉
De vissza a kenyérhez: este összedobtam, aztán reggel, kb 10 óra pihi után elkezdtem ugyanúgy hajtogatni, mint a kovászos tésztánál is kell. Aztán kis pihi, és újra hajtogatás. És ezt még párszor, ahogy épp eszembe jutott, és elmentem a tál mellett 🙂
Mivel ez egy extra lágy tészta, egy alaposan belisztezett deszkán még megformáztam (erről egy szuper videót találsz a Kovászműhely insta oldalán) aztán ment is a szintén alaposan belisztezett konyharuhával bélelt szakajtóba 1 órára.
Mivel, ahogy mondtam is, ez a tészta sokkal lágyabb, mint a kovászos, így szerintem nem tudod edény nélkül sütni. Én egy magasabb, fedeles jénait használtam. Vedd figyelembe az edényválasztásnál, hogy bő kétszeresére nő majd a kenyér, legyen helye felfelé terjeszkedni.
Kétféle változatban is kipróbáltam: az elsőnél nem ejtettem bemetszést a kenyér tetején. Így is szépen megemelkedett és kicsit be is repedt a teteje. A bélzete szép, lyukacsos, levegős lett.
Másodszor bevágtam a tetejét (ami egyébként nem egyszerű mutatvány ezzel a tésztával :D), kb 1 cm mélyen (mehetett volna mélyebbre is), és így lettek csak a gigabubik. Ez már az a fajta, ami közül kifolyik a lekvár, vagyis azt is mondhatnám, hogy annyira nem praktikus, de ahhh…finoom 😀 mi imádjuk
Tehát végeredményben azt mondanám, hogy, ha a kovászos kenyér a bálkirálynő, akkor a dagasztás nélküli kenyér, a kovászos technikájával, a dekorációs bizottság feje 😉 …pláne, ha szereted ezt a típusú kenyeret, és nem a könnyű, kalácsos szerkezetűre buksz
Nálam a menete kb a következő: ha otthon vagyok napközben, akkor este bekeverem, másnap reggel/délelőtt hajtogatom, formázom, sütöm – este/délután esszük
Ha dolgozom, akkor korán reggel bekeverem (eskü, 2 perc az egész, méréssel együtt), este hajtogatom, formázom, sütöm – reggel esszük
Dagasztás nélküli kenyér
Hozzávalók:
400g kenyérliszt (BL80)
300ml víz
1/2 tk szárított élesztő
1,5 tk só
Az összes hozzávalók tedd egy nagyobb tálba, és alaposan keverd el. N
em kell dagasztani, csak, hogy az alapanyagok teljesen elkeveredjenek.
Kicsit nokedlitészta állaga lesz. Fedd le, de ne csak egy textillel, mert megszárad a teteje.
Használj fedeles tálat, vagy tegyél rá egy nylont, és arra a konyharuhát (pl).
Hagyd így kb 10-12 órát. Aztán kezd el hajtogatni: vagyis a tál oldalánál nyúlj a tészta alá, és hajtsd át a másik oldalra.
Majd fordíts a tálon 90 fokot, és innen is hajtsd át a tésztát. Aztán ismét forgatás, és hajtás. Vagyis mind a négy oldalról hajts egyet.
A tészta nagyon lágy, ilyennek is kell lennie, és bár eleinte nem hiszi az ember, de nem ragad sem hozzád, sem a tál oldalához.
Takard le, és felejtkezz el róla olyan 30-45 percre. Majd ismét jöhet egy hajtogatás, pihentetés, majd újra… Közben egyre kevésbé lesz lágy a tészta.
Ha már 3-5 alkalommal áthajtogattad a tésztát, borítsd egy alaposan belisztezett deszkára. Készítsd elő a szakajtót, vagy egy tálat, és béleld ki egy alaposan belisztezett konyharuhával. (a liszt azért kell a konyharuhába, hogy a tészta ne ragadjon majd bele) Hajtogasd, vagyis formázd meg a tésztát, amihez a fenti videó nagy segítség lesz, és a sima felével lefelé tedd a szakajtóba/tálba. Ismét takard le, és hagyd egy órát kelni szobahőmérsékleten, vagy egy éjszakát a hűtőben. A sütőt melegítsd elő 250 fokra, légkeveréssel és tedd be a tálat is, amiben sütni fogod, a tetejével együtt. Én sütőpapírral szoktam kibélelni a tálat, így mielőtt felforrósítom, előtte összegyűröm a sütőpapírt, hogy könnyebb legyen kezelni, kibélelem vele a tálat, hogy felvegye a formáját, majd félreteszem (a papírt) használatig. Szóval ebbe a sütőpapírba borítsd a tésztát a szakajtóból és óvatosan vedd le a konyharuhát, hogy a teteje lehetőleg ne sérüljön. Ejts , vagy ne ejts rajta vágást, kedved szerint, és nagyon óvatosan tedd a tálba papírostul. Fedd le, tedd a sütőbe, és tekerd le a hőfokot 230 fokra (továbbra is hőlégkeveréssel).
Süsd letakarva 20 percet, majd vedd le a fedőt, és adj neki újabb 20 percet. Végül nyugodtan hagyd a tálban kihűlni, és próbálj addig kitartani, amíg legalább langyos nem lesz 😀
