Ezt a Wikipédián találtam 🙂 A grissini vagyis a grissino egy jellegzetes piemonti, pálcika alakú pékáru. A hagyomány szerint a grissino 1679-ben született, amikor Antonio Brunero egy lanzoi pékmester az udvari orvos utasításai alapján elkészítette II. Viktor Amadénak, aki nem tudta megemészteni a kenyeret.
Nagy kedvelője volt Bonaparte Napóleon is, olyannyira, hogy futárszolgálatot alakított Torino és Párizs között, melynek elsődleges feladata a grissini szállítása volt, amit ő les petits bâtons de Turin–nak hívott.
Vagyis igazi gazdag múltra tekint vissza ez az egyszerű kis kenyérpálca, amit te is bármikor elkészíthetsz magadnak
Évekkel ezelőtt készítettem utoljára itthon Grissinit. Az okát nem tudnám megmondani, mert amellett, hogy szeretjük, ráadásul könnyen el is készül. Persze sokkal egyszerűbb megvenni egy csomaggal az üzletben, de az az igazság, hogy erre is érvényes, hogy sokkal de sokkal finomabb az otthon készült.
Amíg a bolti egy tök kemény pálcika, addig a házi készítésű ropogós, de belül mégis könnyebb, levegősebb. Ráadásul az ára is a töredéke a boltban kaphatóéhoz képest.
A tésztával nagyon könnyű dolgozni, mert viszonylag sűrűbb, egyáltalán nem ragacsos. Tulajdonképpen még robotgépre sincs szükség hozzá, mert pikk-pakk össze lehet gyúrni kézzel is.
Most egy kisebb adag lisztből készítettem, amiből másfél nagy „gáztepsi”-nyi lett, de ha ezt kevésnek érzed, nyugodtan duplázd a mennyiséget.
Fűszerek – nálam most kétféle ízben készült: néhány sós, és néhány rozmaringos pálca. De használhatsz más zöldfűszert – oregánó, bazsalikom stb – vagy szezámmagot, lenmagot, mákot, nigelát, vagy akár ezek keverékét is.
Az olaj mennyiségét azért adtam meg grammban, mert sokkal egyszerűbb összemérni a tálban, mint valami mércében pilinckázni vele. Tehát nem elírás a 30g, csak kevesebbet kell mosogatni…Olívát használtam, de a napraforgó olaj miatt sem kerülsz a pokolra 😉
Sütés – attól függően, hogy mennyire süt egyenletesen a sütőd, 8 perc után érdemes átfordítani a tepsit, hogy az elsők is hasonlóan barnuljanak, mint a hátsók.
Tálald sajtos, olajbogyó,vagy a kedvenc kencéd mellé, vagy csak ropogtasd el önmagában 😉
_____
Grissini
adag: kb 20 darab
sütési hőfok: 200/160’C
elkészítési idő: kb 90 perc
hozzávalók:
250g liszt
140ml meleg víz
1 tk cukor
13g friss élesztő
30g olívaolaj
1 tk só
a tetejére: nagyszemű tengeri só, szárított zöldfűszer
A meleg vízhez (max 60C) add a cukrot, és morzsold bele az élesztőt. Néhány perc alatt hagyd, hogy felfusson. Mérd tálba a lisztet, a sót és az olajat, és mehet bele a felfutott élesztő is. Előbb villával keverd el, majd borítsd enyhén lisztezett felületre, és 5-6 perc alatt gyúrj belőle fényes tésztát. Tedd vissza a tálba, és takard le légmentesen (nem a konyharuha nem jó, mert kiszárad a tészta felülete). adj neki 40 perc pihit. Majd borítsd ki – szinte nem is kell alálisztezni – és nyújts belőle kb 0,5cm vékony téglalapot. Vágd előbb hosszában ketté, majd keresztben kb 2 cm széles csíkokra. Egyenként sodorj belőle vékony 0,8cm átmérőjű rudacskákat. Tedd sütőpapírral bélelt tepsire, és hagyd szintén letakarva keleszd további 30 percet. Közben melegítsd elő a sütőt 200 fokra, légkeveréssel.
Fújd le vízzel, és szórd meg sóval/fűszerek/magokkal, és mehet a sütőbe 8 percre. Ekkorra már enyhén megbarnul, vedd le a hőfokot 160 fokra, és adj neki további 3 percet. Hagyd hűlni néhány percet, és már ropogtathatod is.
